A Scooter története

A 80-as évek végén angolok/hollandok/németek által feltalált műfajt, a Techno-t már rengetegszer eltemették, azóta bebizonyosodott hogy nem csak a rockzene halhatatlan. A Techno olyan mint a rovarok, millió fajtája van és állandóan változik, talán ez az oka annak hogy egy zenekar sem tudott huzamosabb ideig sikeres lenni, kivéve egyet: Scooter!

A csapat a Techno műfaj szimbolúma, állócsilag a hullócsillagok között, immáron 16 éve sikeresek, élő legendák. Egyedülálló módon hatalmas életművet hoztak létre az elektronikus zene világában.

Számolatlan Top10 sláger, arany és platinalemzek tömkelege a világ több mint 30 országában, rengeteg neves díj, koncertek 80 ezres közönségek előtt, több mint 10 millió eladott lemez. "Nem megyünk nyugdíjba csak ha már senki nem lesz kíváncsi ránk!" -ez a Scooter filozófiája.

De nem volt sétagalopp az út, ez a kemény munka eredménye. "Évekig vagy az alagsorban, írod a dalokat sorba és mindegyiket visszadobják, és mikor már feladnád az egyik slágered betör az 5 legjobb szám közé európában" -HP a meseszerű karrierkezdésről (Hyper Hyper).

Persze mindenki egy-számos zenekarnak titulálta őket de nagyot koppantak: a Scooter további négy Top 5 slágerrel jött ki rövid időn belül (Move your ass, Friends, Endless summer, Back in the UK). Megkapták a nemzetközi elismerést.

A kreatív trió újra és újra meglepte rajongóit és kritikusait egyaránt, műfajokat teremtettek vagy két rivális műfajt olvasztottak össze. A valószínűtlenül sikeres pályafutást csodálva figyelte az egész világ.

A Scooter nemcsak egy zenekar, életstílus. De sokszínűségükre jellemző hogy kiadtak több számot is ami eléggé távolt állt a Techno-tól (No Fate, She is the sun stb.).

Mindig meglépték a kötelező stílusváltásokat, ami az életbenmaradáshoz szükséges, mindezentúl sikerre is vitték mindegyik műfajukat. Maga a zsenialitás a siker titka.

21 album, 49 kislemez-sláger illetve videoklipp, páratlan sikerek után is tele motivációval és senki nem tudja hol van az út vége, talán ez egy végtelen történet...
 


Előzmények

Nem, a bal oldalt látható személy nem az albinó Drakula, hanem Hans Peter Geerdes, és mellette áll jó barátja Hendrik Stadler. Ők ketten (HP és Rick) alapítottak egy együttest 1986-ban "Celebrate The Nun" néven. A zenéjük műfaját leginkább úgy lehetne meghatározni mint "avant-garde future synthesiser-pop", a kreatív duó ezzel az űr-zenével hamar sikeres lett. A tetőpont az volt amikor a Celebrate The Nun bekerült az amerikai Dance-slágerlista első 5-je közé. Összesen 2 albumot és 5 kislemezt jelentettek meg, majd feloszlottak.
 

1993 tavaszán HP az Edel Records német lemezcégnél dolgozik ahol találkozik Jens Thele-lel (aki mind a mai napig a Scooter menedzsere), eközben Rick felépíti saját stúdióját Hannoverben. 1993 nyarán HP, Rick, Jens és HP unokaöccse, Sören Bühler (továbbiakban Ferris Bueller) közösen egy remix-bandát alkottak The Loop néven. 1993 telére a The Loop már az egyik legsikeresebb német remix-bandává válik.
 


1. fejezet - Sikerkorszak

        1994
1994-ben aztán megalakul és világhódító útjára indul a Scooter, tagjai HP, Rick és Ferris (Jens menedzerként a háttérben egyengeti a csapat dolgait).

Februárban megjelenik első kislemezük Vallée de Larmes címmel mely egyészen a német ranglista 8. helyéig kúszik fel.

A csapat az akkor németországban oly népszerű Rave/Hardcore stílust képviseli. Első élő fellépésük a Palladium-ban volt (Hamburg), ahol a Valleé De Larmes nagy sikert arat, HP pedig spontán módon MC-kedésbe fog a műsor alatt.

Májusban megjelent az újabb sláger Hyper Hyper címmel, a csapat remélte hogy kisebb sikereket érnek el vele, de kicsit elszámították magukat mert az üzlet beindult...

50 ezer kópiát adtak el mindenféle reklám nélkül, majd kiadtak egy "normális" CD-t melyen már 1-2 remix is megtalálható volt. A nagyközönség reakciója leírhatatlan volt, a Scooter egyik pillanatról a másikra világhírű lett, az összesített német ranglistán a 2. helyig vitték, csak németországban 700 ezer darabot adtak el belőle (platina-lemez!)

A számokat közösen írják, a fellépéseken pedig az elengedhetetlen jó hangulat állandósul, jó érzékkel alakítják zenéjüket úgy, hogy mindig legyen aktualitása, de ugyanakkor megtartsák a saját, jól bevált stílusukat.

        1995
Márciusában megjelenik 1. albumuk ...And The Beat Goes On! címmel, és valóban beindulnak.

HP egyéni énekstílusa a csapat védjegyévé válik. A Move Your Ass sláger rekordstartoló lett a német listán a 13. helyével, végül a 3. helyig vitte, míg a brit ranglistán a 23. helyig. A Scooter elérte a nemzetközi elismerést.

Sikeres koncerteket adnak skóciában és írországban. Még tavasszal megjelenik a Friends, majd nyáron az Endless Summer, előbbi 3. míg utóbbi 5. a német listán.

Augusztusban Rick átteszi székhelyét Hannoverből Hamburgba és HP-vel felépítik a Scooter saját stúdióját.

Az első itt születendő sláger, a Back in the UK 5. lesz a német listán miközben először betörnek vele a Top20-ba a brit ranglistán a 18. hellyel.

        1996
Már a csúcson vannak mikor megjelenik 2. albumuk, a hihetetlen színvonalas Our Happy Hardcore!. Már a címből kiderül, hogy saját műfajt teremtettek, e pillanatban tényleg megállíthatatlanok (ezidőtájt a legsikeresebb Techno banda a Scooter), és nem túlzás a Back in the UK-ban elhangzó "No one can stop us now" felkiáltásuk sem!

A banda leírhatatlan potenciálja aztán azt eredményezte hogy olyan dolgokat alkottak melyeket előttük senki sem mert. Egy klasszikus Happy Hardcore slágert (Let me be your Valentine) követte a Rebel Yell, az első gitár-nélküli Rock nóta (8. hely a német listán). Majd jött egy lassú(!) Rave szám, az I'm Raving, végül pedig a világ legelső Techno-balladája Break it up címmel.

E két sláger is rajta volt a 3. albumon mely a Wicked! címet kapta, októberben jelent meg.

        1997
És még nem volt vége, a legnagyobb durranás még csak most jött, április 1.-én megjelent a mindent elsöprő Techho-Heavy Metal sláger, a Fire mely futótűzként terjedt és hónapokig nem lehetett levakarni a slágerlisták éléről. A német listán rekordstartoló lett a 8. hellyel, 4 hét múlva már az 1. volt, 250 ezer eladott kópiával!!!

Ezidőtájt világossá vált, hogy Rave stílussal nem tudnak a csúcson maradni, a nagyközönség mindig változó igénye teljesen átalakult, félő volt hogy a Scooter is eltűnik a süllyesztőben!

Két választásuk volt: vagy visszavonulnak "veretlenül" vagy követik a Techno fejlődését és forradalmait, és egyszersmind olyan életművet hoznak létre amit előttük pl. a Queen, de az elektronikus zenében egyedülálló módon! Folytatták, de nyilván nehéz volt felhagyni azzal a műfajjal amit tulajdonképpen ők teremtettek (Happy Hardcore).

Senki sem sejthette, hogy a Fire-hónapok alatt a csapat mélyponton volt, a zsákutcából való kiút keresése közben a Dream-Dance (?!) stílusra váltottak, az augusztusban megjelent Age of Love (4. albumuk) meghökkentett mindenkit, a Scooterhez mérten bűnrossz számok mellett ott volt kirakatnak a címadó sláger (The Age of Love) a Terminátor 2-ből ismerős dallammal valamint bónuszként a Fire de a többi szám kritikán aluli volt.

Bár azóta sem tiszta de valószínűsíthető hogy 1997 csak átmeneti év volt, az Age of Love-ot ők sem gondolták azért komolyan. Egyszerűen elfáradtak, sürgős változásokra volt szükség, megismerkedtek Axel Coon-nal, a nagyhírű Techno-House DJ-vel aki nagyon gyorsan beilleszkedett. A stílusváltás legnagyobb vesztese természetesen Ferris, aki inkább szólókarrierbe kezdett, de előbb elbúcsúztatták az év végén megjelenő No fate slágerrel, helyét Axel vette át.

Az év fordulóján jelent meg az első válogatás album Rough and Tough and Dangerous címmel, melyen az első 3 év termése szerepelt, 12 sláger vlamint különböző remixeik, ezzel le is zárult az 1. fejezet, az eredeti Scooter ("The Rick, the Ferris, the MC H.P., Scooter!") nincs többé. Vajon vége a történetnek ami meseszerűen kezdődött 1994-ben, vagy a Scooter bebizonyítja hogy tényleg nem lehet őket legyőzni, hamarosan megtudjuk...
 


2. fejezet - Sokszínűség

A Scooter csúcskorszaka lezárult, mint ahogy vele párhuzamosan az elektronikus zene uralkodása is. Innentől kezdve a csapat nem egyszerű zenekar, hanem az elektronikus zene élharcosa, a Techno zászlóshajója, és a hullámok magasabbra csapnak mint azt bárki is remélte!

        1998
Axel zsenialitásának köszönhetően a banda első Club-House slágere, a How much is the fish nagy sikert aratott, felmászott a német lista 3. helyére így a tagok nagy megkönnyebbülésére a 2. fejezet is sikeresen indult.

A bandának innen kezdve nincs meghatározott stílusa, olyan műfajokhoz nyúlnak ami éppen eszükbe jut és egyszerűen nem tudnak hibázni.

Júliusban kijön a 5. album, címe No time to chill amivel a srácok igazán kitettek magukért, van rajta House-os, Trance-es, Underground-os és Heavy Metal-os nóta is. A sokszínűségnek köszönhetően rengeteg országban sok fogyott belőle. Nemcsak a klasszikus Scooter nemzetek ették (német,angol,skót,ír,magyar) hanem nagy sikert arattak pl. oroszországban, ukrajnában stb.

Miután tudatosult bennük, hogy az új stílussal is sikeresek, nem volt rajtuk több nyomás és a felszabadultság volt a siker kulcsa.

Ezen felbuzdulva szeptemberben egy extrém ötlettől vezérelve a megjelenő kislemezükön két sláger jelent meg egyszerre, egyet a Heavy Metalosoknak (I was made for loving you) és egyet az elektrósoknak (We are the greatest), utóbbi címe megint csak igen találó és egyáltalán nem alaptalan!

        1999
Januárban megjelenik a soron következő kislemez, a Call me manana.

Áprilisban fennálásuk 5. évfordulóján, mint minden idők legsikeresebb német Techno/Dance bandájaként ünneplik őket.

Augusztusban megjelenik a Faster Harder Scooter sláger, mely a német ranglista 7. helyéig repül.

Szeptemberben jelenik meg a 6. album, a Back to the heavyweight jam (németországban aranylemez), mely teljes mértékben követi az aktuális club-zenei stílust.

Ők az első nagy nyugati zenekar amely keleten (volt Szovjetunió területén) turnézik, nagyon megszeretik őket és a késöbbiekben rendszeresen visszatérnek.

A 3. évezredet köszöntvén jelenik meg a Fuck the Millenium decemberben, mely a szilveszteri partik nagy kedvence lesz.

        2000
Májusban berobban az I'm your pusher amely méltán arat nagy sikereket nagy-britanniában.

Júniusban pedig már a 7. albumot köszönthetjük, Sheffield címmel mely a progressive stílust követi.

Augusztusban jelenik meg a She is the sun kislemez mely a "Celebrate The Nun"-os időkbe pillant vissza.

Év végén a Scooter megnyeri a VIVA közönségdíját (Comet) a legsikeresebb Dance előadók kategóriában. Népszerűségük határtalan, rajongótáboruk nem hajlandó elfordulni tőlük talán soha.

        2001
A Scooter örömmel veszi tudomásul, hogy egykori sikerstílusuk, a Rave félig-meddig feltámadt és Trance néven egyre sikeresebb. Több se kellett nekik, 5 év után újra hallhatóak a jól ismert műfaji elemek.

Tavaszal jelenik meg az első Trance-Rave slágerük Posse címmel, mely természetesen nagy sikert arat.

Júniusban megjelenik a 8. Scooter album, a We bring the noise.

Augusztusban újra egy Trance-Rave sláger (I shot the DJ), ami a jó öreg Happy Hardcore-os időkre emlékeztet.

A sok gyors, nagy siker után sem ültek a babérjaikon, decemberben már jött is az újabb szerzemény, a Ramp mely szinte minden Techno ágazat kedvelőjét kielégíti.

        2002
Januárban megjelenik a 2. válogatás album (Push the beat for this jam), minden slágert tartalmaz a 2. fejezet kezdete óta.

Februárban Axel bejelenti hogy a jövőben csak DJ karrierjére szeretne összpontosítani, pillanatok alatt megtalálják leendő utódját Jürgen Frosch személyében aki betegség miatt már többször helyettesítette Axel-t.

Az áprilisban megjelenő slágerben, a Nessaja-ban minden benne van amit a Trance-Rave irányzatból ki lehet hozni, igazi nagy durranás ami a német ranglista 1. helyéig repül!

Ezidőtájt a Scooter már legendává vált, ez vitathatatlan. Meg is jelenik egy DVD Encore - The Whole Story címmel mely a csapat teljes pályafutását bemutatja a kezdetektől valamint egy élő koncertekről összevágott album ugyancsak Encore címmel, mindkettő májusban jelenik meg, a DVD 1. a német ranglistán.

Novemberben pedig megjelenik a második fejezet lezárásaként egy hihetetlen válogatás CD mely az addigi összes, 24 slágert tartalmazza, címe igen találó: 24 Carat Gold.

Ezzel a 2. fejezet végére is értünk, mikorra a csapat visszatalált a gyökerekhez, hozzá kell tenni hogy ezen félig Rave számoknak azért mégiscsak a Trance műfaj az alapjuk.
 


3. fejezet - Halhatatlanok

Az előző évben a Nessaja-n kívül csupán két válogatás album jelent meg, ami arra utal hogy a csapat újra egy átalakuláson ment át, Axel Coon-t Jay Frog váltotta aki a Trance műfaj nagymestere.

        2003
Februárban megjelenik egy igazi Trance sláger, a Weekend.

Márciusban megjelent a 9. album, címe: The Stadium Techno Experience, mely Jay Frognak köszönhetően teljesen Trance központú.

Májusban egy lágyabb sláger jelent meg The night címmel (német listán a tíz között).

Augusztusban a Maria című slágerrel jelezték hogy szeretnék a Rave után a Hardcore stílust is feléleszteni, amelynek ugyancsak jó alapot szolgál a Trance. A német ranglista 4. helyéig viszi a szám, melyben vendégként megjelenik a Hardcore DJ - Dick Rules.

Nagysikerű japán túra után a decemberben megjelent Jigga Jigga a német ranglista 10. helyéig kúszott fel.

        2004
És elkövetkezett a legnagyobb szünet a zenekar életében, kereken 11 hónapig nem jelenik meg új lemez.

De nem pihenéssel töltik az időt, hanem januárban világkörüli túrára indulnak a 10 éves évfordulójuk alkalmából, a világ több mint 20 nagyvárosában koncerteznek melyen többek között elhangzik a Hyper Hyper 2004, ami Future Rave himnusznak is beillik.

Februárban, immár másodszor megkapják a legnagyobb európai könnyűzenei elismerést, elnyerik az Echo 2004 díjat.

Márciusban elindulnak a könnyűzenei előadók országos versenyén melyen másodikok lesznek.

Októberben, hosszú hallgatás után újabb kislemez Shake that címmel. Ez az eddig is sok meglepetést okozó Scooter legvakmerőbb húzása. A 70-es évek diszkóslágereit idéző szám nyolcadikként startol a német listán (hazai fronton már huzamosabb ideje tarolnak), a cseh listán pedig az 1. helyig repül.

Novemberben megjelenik a banda 10. albuma, címe: Mind the gap. Részben visszatérnek az eredeti műfajukhoz, a Trance mellett szerepet kap az arra épülő Hardcore stílus. A 2-es CD-n a 10 éves ünnepi túra egy koncerfelvétele található.

Decemberben jelenik meg a One (Always Hardcore), amely a rajongók legnagyobb örömére megidézi a régi Hardcore-os időket. A sláger immár zsinórban a 8. ami bekerül a legjobb tíz közé a német listán, 30 eddig megjelent kislemezük közül 19 került be a Top10-be!

        2005
A márciusban megjelenő Suavemente latinos hangzása nem véletlen, egy klasszikus mexikói slágert dolgoz fel, így a csapat egy újabb kipróbált stílus mellé tehet pipát.
 

Októberben, az új album előfutáraként jelenik meg az új kislemez Hello (Good to be back) címmel, sok újat nem mutat, kicsit sablonosra sikeredik, viszont tartalmaz egy vérbeli Hardcore nótát is, mely a Path címet kapta.

Novemberben pedig menetrendszerűen érkezik az új , immáron a 11. album, címe: Who's got the last laugh now. Sokféle stílusú számot tartalmaz, összkép alapján talán a 3. fejezet eddigi legjobb darabja, gyenge pontja viszont hogy hiányoznak az igazán nagy slágerek

Decemberben, annak is a legvégén érkezik az új kislemez, Apache rocks the bottom címmel, ami finoman szólva sem váltotta meg a világot.

        2006
Júniusban, 4 év elteltével érkezik az újabb dupla DVD melynek címe Excess All Areas, mely a Scooter 12 éves történetét eleveníti fel, egyik lemezen a valaha volt összes klipp a másikon pedig egy koncertfelvétel található melyen pá régebbi szám is elhangzik, utóbbiból zenei album is jelenik meg.
 


4. fejezet - Legendák

Az előző évben a csupán a 3. fejezetet lezáró Excess All Areas album és DVD jelent meg, és a bandánál 4 év elteltével újra tagváltás következik be, a 2 állandó tag (HP és Rick) mellett Jay Frog helyét Michael Simon veszi át. Nos, a csapat az első 3 fejezetben már tényleg minden létező dolgot kipróbált és sikerre vitt, valóban élő legendákká váltak (talán erre utal a 4. fejezet első slágerében elhangzó "The legend" is). Ez tulajdonképpen azt jelenti hogy innentől kezdve bármit csinálnak, már mindent elértek, vitathathatlanul minden idők legnagyobb Techno bandája a Scooter, és marad is örökké.

        2007

Januárban jelenik meg a 4. fejezet első slágere, ami egyben összesen immáron a 34., Behind the cow címmel, azon pedig már senki nem lepődik meg hogy több zenestílust kevernek ezúttal is össze, ráadásul kimondottan jóra sikerül, talán a legjobb számuk a One (Always Hardcore) óta.

 

Februárban pedig jön is az új album, a rendes albumokat tekintve a 12., épp ahány teljes éve már a zenei pályán vannak, az albumon kevés nagy sláger található, ám annál sokszínűbb, márpedig a csapat most erre fektette a hangsúlyt, hogy minél több újdonsággal szolgáljanak a közönségnek és főként a rajongóiknak, és ezzel egy időben saját zenei repertoárjukat is tovább bővítsék, talán épp ezekre utal már az album címe is: The ultimate aural orgasm

 

Márciusban jön is a következő sláger, nem kis meglepetésre a német szövegű Lass uns tanzen-re esett a választás, és tény hogy jó pár másik szám az albumról jobb választás lett volna, de hát a Scootertől a meglepő már régesrég nem meglepő :-)

 

Nyár végén ismét vadonatúj vizekre evezik a Scooter, a németországban egyre népszerűbb Jumpstyle elnevezésű stílus kerül ezúttal terítékre, az augusztusban megjelenő új sláger címe pedig The Question is What is The Question, ami egyben a közelgő új album előfutára is. Újabb mérföldkő ez a Scooter történetében, mivel immáron ez már a 20. slágerük ami a német listán betör a top10 -be, ez egyébként rekord!

 

November végén 2 új megjelenésnek is örülhetnek a Scooter fanok, megjelenik a 37. slágerük And no matches címmel, ami elődjéhez hasonlóan elsősorban a Jumpstyle stílust követi.

 

Emellett egy album is érkezik, méghozzá a Scooter 13. studioalbuma, címe Jumping All Over The World, utalva aktuális fő zenei stílus-irányvonalukra. Az album mindenkféleképpen felülmúlja elődjét, jó pár hangulatos számot találunk rajta, és jó pár zenestílussal találkozhatunk, főként vegyítve.

        2008

Folytatódik az ugrabugra, február elején immáron a zsinórban harmadik Jumpstyle maxi/klipp jelenik meg, a banda 38. slágerdala az aktuális albumcímével megegyezik: Jumping All Over The World.

 

Áprilisban ismét egy Jumpstyle kislemez kerül a polcokra, ám ezúttal lírai körítésben, az Im lonely című daluknak köszönhetően.

 

Augusztus hónap mindenképpen mérföldkő a Scooter történetében, a Jumping All Over The World albumuk platinalemez lett Nagy-Britanniában! méghozzá bármily hihetetlen, a szigetországban először sikerül ez egy Scooter albumnak, továbbá ez azt hiszem a lehető legcsattanósabb válasz azoknak akik az együttes sikerességét és létjogosultságát a könnyűzenei elitben megkérdőjelezik, a fiúk 14 év után is megállíthatatlanok.

 

Még egy dobás maradt az esztendő második felére, a fiúk a legendás rock banda, a Status Quo egykori Whatever You Want című slágerét dolgozzák fel, sőt a videoklippben velük együtt is szerepelnek, ez egyébként kereken a 40. sláger illetve klipp a Scooter történetében így mindenképp mérföldkőnek számít. A maxi végül a Jump That Rock címet kapta, utalva arra hogy a Jumpstyle stílusba próbálják beültetni a vérbeli rock slágert. Bónuszként pedig egy koncert DVD -t is adtak a kislemez speciális kiadványának részeként Live Aus Berlin címmel, mely elárulja hogy egy idei fővárosi fellépés felvételét tartalmazza.

        2009

A bandánál lassan már megszokottá válik az új év, új stílus szlogen, ezúttal a Hardstyle kerül terítékre, ám nem a Jumpstyle -t lecserélve, inkább azt kiegészítve illetve azzal vegyítve, mindezek mellett pedig természetesen továbbra is fellelhető a jellegzetes Scooter hangzásvilág is, talán erre utal az új vonulat első slágerének címe is: Jadore Hardcore, melyre közel 1 évet kellett várniuk a rajongóknak, egészen augusztusig, melyben ismét az ugrálós táncé a főszerep, ám ezúttal a 'Jump' helyét a 'Shuffle' veszi át.

 

Szeptemberben aztán ismét robbantanak, méghozzá ismét egy különlegességgel bővítik a már így sem épp szűk palettájukat, nevezetesen egy operaénekesnő bevonásával, és habár különböző háttér női vokálok már hosszú ideje jellemzik a bandát, a 15 év alatt talán most először jelenik meg egy, HP -étől eltérő, ám azzal teljesen egyenértékű éneklés a slágerükben, az olasz hölgy egyébként saját nyelvén énekel, és a videoklipp is őrá van kihegyezve, a Ti Sento című, az aktuális kevert stílusukon nyugvó sláger pedig valóban roppant nagyot üt.

 

Októberben pedig megérkezik a Scooter új studioalbuma is, mely immáron a 14. a sorban és az Under The Radar Over The Top címet viseli, mely név a banda történetére asszociál, melyet hullámvölgyek és tetőpontok egyaránt tarkítottak, ám a bukás soha egy pillanatra sem veszélyeztette őket, és nincs ez másként most sem, hisz majdnem 2 évvel az utolsó albumuk megjelenése után vélhetően a 4. fejezet legjobb és legkomplettebb dalcsokra került ki a kezeik közül, tele slágergyanús számokkal, melyek többségéhez a Hardstyle/Jumpstyle kevert stílus adja az alapot, és amelyhez a fiúk természetesen ezúttal is hozzáadták a maguk páratlan zsenialitását, amely meg is hozta még a nem várt eredményt is: az album ugyanis hazájukban a 2. helyen kezdte az eladási toplistát, ami nem csak startoló de abszolút rekord is a Scooter történelmében!

 

Az év utolsó kiadványaként, novemberben egy igazi múltidéző Scooter slágerrel áll elő a banda, mely elsősorban a fanok körében örvend rendkívül nagy népszerűségnek, és azonnali hatállyal himnusznak kiáltják ki a refrénben többek között a "here I go, out to Rave again, Hardcore fills the air" rigmust tartalmazó nótát, mely újfent tökéletesen példázza hogy a banda nem felejtette el az eredetét illetve a gyökereit, továbbá a slágerben több év után ismét felcsendül a csapat egyik védjegyévé vált zenei motívum, a skótduda is.

        2010

Ismét eltelt az a bizonyos 4 év, így a többség joggal várta a már hagyománnyá vált tagváltást, ám (kellemesen avagy sem) csalódniuk kellett, hisz HP és Rick úgy döntött hogy Michael Simon tovább élvezheti a bizalmat, így a 4. fejezet szemlátomást rekordhosszúságúra nyúlik...

 

A téli hallgatás után márciusban pedig már a 44. slágerből készül videoklip, és ezzel egyidőben természetesen az azonos címmel (Stuck On Replay) ellátott, lightos hangzású kislemez is megjelenik, mely a németországi jégkorong világbajnokság betétdala is egyben, a klipben pedig HP mellett a magyar hokidrukkereké a főszerep...

 

Azt pedig, hogy nem minden 4 évenkénti hagyomány szakad meg (2002 Encore, 2006 E.A.A.), arra a májusban piacra dobott, az élőkoncert-albummal karöltött DVD kiadvány az ékes példa, mely az U.T.R.O.T.T. koncertturné hamburgi állomását örökítette meg, innen a cím is: Live In Hamburg, a koncertfelvétel a CD -n Audio, míg a DVD -n Video formájában jelenik meg, és hogy haladjanak a korral, ezúttal kiadvány-trióval van dolgunk, ugyanis ún. BluRay lemezen is megjelent a videó, méghozzá HD minőségben, továbbá ez a korong számos extrát is tartalmaz, többek között a banda minden eddigi (44 db) videoklippjét is.

        2011

Bár sokan már szívesen eltemették volna őket, ehelyett a banda történetének egyik legmozgalmasabb éve következett, kezdésnek áprilisban egy különleges kiadvánnyal: tekintve hogy bár más együtteseknél nem ritka egy korábbi nagy sláger korhű feldolgozása vagy szimpla újragondolása, a Scooter egyik alapelve volt hogy nem adnak ki semmit kétszer. Ellenben kaptak egy felkérést a holland New Kids - Turbo című mozifilm németországi promótálására, melyhez leginkább egy a jó öreg Rave időket megidéző sláger illett, a régi rajongók legnagyobb örömére pedig a banda úgy döntött, leporolja a Friends című klasszikust hogy kissé átdolgozva adja ki azt 16 elteltével ismét! Így született meg a Friends Turbo, a pozitív visszhang pedig nem is maradt el (annak ellenére hogy zeneileg különösebb újdonságot nem is kaptak a rajongók), egyrészt mert sok-sok be nem tartott ígérgetés után most tényleg visszatértek a gyökereikhez, másrészt az említett filmhez hűen ugyancsak paródia-szerű videoklipp is nagy sikert aratott.

 

Eredetileg egyébként dupla-slágeres kislemezt terveztek (ilyenre korábban egyetlen egyszer volt példa: 1998 szeptember IWMFLY / WATG), de a második felét végül csúsztatták kicsit és így a The Only One címre hallgató, vadonatúj Scooter sláger mégis egy külön maxi keretein belül került publikálásra májusban, amely érdekes keveréke volt a még a modern Scooter -hez mérten is szokatlanul lassú tempó ámde stílusjegyekben mégis a banda történetének különböző korszakait felidéző rigmusoknak, ez egyébként már egyértelműen a közelgő új album előfutára is volt egyben.

 

Amire aztán mégis többet kellett várni, így aztán még egy maxi-sláger fért bele előtte, pontosabban mellette, mert egyszerre jelentek meg októberben, maga a kislemez David Doesnt Eat néven került publikálásra, azonban a nép a címnek megfelelően finoman szólva sem ette meg, sőt inkább futótűzként terjedő hangos kritikával illette az aktuális divathoz jól láthatóan minden eddiginél jobban idomuló (mondhatni már egészségtelenül) kedvenceiket, és való igaz a jó öreg Scooter -t itt már tényleg csak maximum nyomokban lehetett felfedezni.

 

Tehát ugyancsak októberben került piacra a Scooter történetének 15. stúdió albuma, mely szintén felkorbácsolta a kedélyeket és alaposan megosztóra sikeredett, főleg azok után hogy választási ígéreteik között szerepelt a jól csengő 'vissza a gyökerekhez' kampányfogás is (egyben hiteltelenné is tette azt a jövőre nézve). The Big Mash Up, azaz a nagy mázolmány valóban szokatlanul változatosra sikeredett, ám ennek nagyobbik része nem különösebben nyerte el a rajongók tetszését, és hamar kiderült hogy bizony még ők sem tehetnek meg mindent, az alapeszméiktől merőben eltérő zenei stílusokkal pedig nem fognak sikert aratni. Az album egyébként más szempontok alapján is különleges lett (hagyományos) elődei között, a számok számában például rekorder, és összhosszban is csak a banda legelső vagyis bemutatkozó albuma vetekszik vele, ám a fent említettek miatt még ezen tények sem mentették meg a mundér becsületét.

 

Itt kell megjegyezni, hogy az album egy speciális verziójának részeként jelent meg a banda 5. hivatalos koncert DVD -je is, mely a még júniusban megrendezett The Stadium Techno Inferno elnevezésű szuperkoncert felvételét tartalmazza, ez volt egyébként a lassan 'nagykorúvá' váló Scooter történetének eddigi legnagyobb szabású fellépése, melyre a banda városának vagyis a Hamburg -i futballcsapat stadionjában került sor, a szokatlanul hosszú ünnepi koncert számlistáját egyébként részben a rajongók kívánságait követve állították össze.

 

Decemberben aztán kissé fellélegezhettek a rajongók, hisz valódi ajándékot kaptak a Cest Bleu című maxi képében, mivel maga a nép szavazhatott arról hogy melyik legyen a következő kislemez az albumról, akik jórészt közfelkiáltással tették le voksukat az említett sláger mellett melyre talán a Happy Hardstyle fantáziastílus-elnevezés illene leginkább, a banda pedig átmenetileg csillapíthatta vele a szűnni nem akaró masszív közfelháborodást is a Scooter aktuális zenei politikáját illetően. A kislemez érdekessége és értéke továbbá, hogy a Ti Sento -hoz hasonlóan ismét egy híres vendég-énekesnő dalol HP szövegelése mellett, ezúttal egy görög hölgy francia nyelvű énekéről van szó. És habár a slágerlistákon ez sem aratott, az aktuális (a bandától és a rajongók többségétől egyaránt távol álló) zenei divat lévén ez egyáltalán nem is meglepő, ellenben legalább a rajongótáborukat nagyrészt ki tudták szolgálni vele.

        2012

Noha a Scooter finoman szólva sincs a topon vagy akárcsak a helyzet magaslatán, az új év máris egy rekorddal kezdődik: mivel az Its A Biz címmel ellátott kislemez már az 5. egyazon albumról származó (igaz ebből 2 még annak megjelenése előtt, míg további 1 azzal egy időben jelent meg), továbbá ez már a 49. maxi-sláger illetve videoklipp a sorban vagyis egy hatalmas jubileum közeleg. Maga a zeneszám egyébként megint csak nem hozta meg a várt áttörést, igaz ez nem csoda annak fényében hogy egy előre után megint egy hátra lépés történt, vagyis inkább divatos és erőtlen lett semmint vérbeli Scooter szám.

 

A világvége éve tehát a már 18. évét tipró banda elé is komoly válaszutat helyezett: a nagy és ráadásul ellentétes nyomás kézzel tapintható a szakma illetve a rajongók részéről egyaránt (antiScooter! -a szerk.), temetni azonban továbbra sem érdemes őket, minden esetre a kereken az 50. videoklipp-sláger stílusáról hivatalos szavazást írtak ki a rajongói oldalukon, a kivételesen nagy jubileum tartalmi sorsáról szóló voksban pedig ezen sorok írásakor az OldSkool Rave/HHC, vagyis a valódi Scooter gyökerek állnak nyerésre...és talán rövidesen kiderül hogy végül valójában merre indul tovább a lassan 20 éves múltra visszatekintő legendás és páratlanul sikeres Techno banda!

 

A nyári uborkaszezon után aztán szeptemberben hírtelen meg is tört a csend: bár a túlzott várakozásoknak természetesen nagy pofáraesés lett a vége: ugyan az aktuális klubtrendet sikerült abszolválni és sokak szerint szódával legalábbis elment az új sláger (4 AM), a fentiek fényében a keménymag (hard core) bizony finoman szólva sem erre számított, így a jubileum végül egy utolsó nagy kijózanító pofon képében zúdult a rajongók arcába, persze a rutinos motorosok ezen már a legkevésbé sem lepődhettek meg.

 

November elejét viszont már kettősmegjelenés fémjelezte: egyrészt talán egyfajta kiigazítás jegyében a minden elemében nosztalgiára törő Army Of Hardcore maxikorong, amely bár célját alapvetően elérte, ugyanakkor éppen ezért valahogy mégis túl sablonosra sikeredett, de legalább ütött mint a hangszer! Igaz a saváradatot ezúttal sem sikerült teljesen elkerülni, hiszen ezúttal a feldolgozás eredetijének rajongói vádolták a Scooter -t eretnekséggel ill. "kamucore" -sággal...

 

Másrészt a jól csengő Music For A Big Night Out címmel ellátott 16. stúdióalbum amely különösebb váltást ugyan semmiképp sem eredményezett egyéves elődjéhez képest, sőt igazán nagy durranásokat sem tartalmazott, ellenben ezúttal még a kísérletezős számok többnyire egészen jól sikerültek, így összességében sikerült hozni egy tűrhető átlagot... továbbá a kislemezért kiáltó Im Raver Baby track is félhivatalosan be lett már jelentve, amikor a háttérben történhetett valami, de erről majd később!

        2013

A 13 -as szám kedvenc bandánk számára sem feltétlen a szerencsét jelenti, maga az év pedig minden bizonnyal a legnagyobb kérdőjelekkel vonul majd be a Scooter históriájába: mivel mindent figyelembe véve már ebben az esztendőben elérték a kultikus 20 éves kort, joggal gondolhatta bárki hogy a nagy csend meg a titkolózások hátterében komoly dolgok vannak készülőben, többek között azon sorozat folytatására is jó esély mutatkozott miszerint korábban kivétel nélkül minden páratlan évszám egyben stúdióban kreált vadonatúj nagylemezt is jelentett...

 

...aztán lenni nagy meglepetés - avagy kivételt erősítő szabály: nemcsak hogy az új album megjelenését halasztották el, ámde szintén rendhagyó módon az előző nyakát is már szültében elvágták, tudniillik a nagyhoz köthető 2 azaz kettő kislemez bizony önmagában is egyfajta negatív rekordbeállítást jelentett, de az meg már egyenesen példátlan volt hogy az album megjelenését ne kövesse semmilyen újabb, a koronghoz kapcsolódó kiadvány!

 

Van mááásik...hiszen ami a múltat meg a jubiláns ünneplést jelenti, arra nem lehetett panasz: "20 Years Of Hardcore" márkanév alatt grandiózus megjelenéshullámba fogtak, az év során újra kiadták az első 15 nagylemezüket méghozzá minőségileg feljavított módon illetve a kislemezeket és egyéb extra hanganyagokat is tartalmazó kiegészítő korongok formájában...

 

...sőt ha ez esetleg nem volna elég, októberben azonos címmel DVD csomagban debütált a többek között minden addigi klippet tartalmazó videókollekciójuk is!

 

És ez még nem minden: történetüket szövegesen is összefoglalva novemberben piacra dobták az Always Hardcore című Scooter könyvet, melyben természetesen a kötelező körökön kívül rengeteg kulisszatitokról is lerántják a leplet, mondhatni egy vérbeli rajongó számára valóságos kötelező olvasmány!

 

A decemberi 20 éves jubileumi koncerten aztán robban az atombomba: de ez már egy másik történet...ugorgyunk!
 


5. fejezet - Újratervezés

Korábban megszokott volt az úgynevezett 4 évenkénti tagváltás, vagy épp vérfrissítés ha úgy tetszik, de mivel erre ezúttal közel kétszer annyi ideig sem került sor ami egyben azt jelenti hogy Michael igazi túlélőnek bizonyult, így már nem is igazán számított rá senki... tartja magát az axióma miszerint a legendás HP nélkül nincsen Scooter, de szintén sokan így gondolkodtak a mítikus háttér-húzóember Rick esetében is, márpedig mint kiderült éppen ő vagyis a banda alapító "fő-producer" -e hezitált már egy ideje a váltás gondolatával, végül pedig a jubileumi kiadványok munkálatai után szép csendben el is távozott közülünk... vannak akik úgy vélik ha valamikor hát ezzel a döntéssel valami végképp eltörött az együttes pályafutásában, és ez a Scooter tényleg soha nem is lehet már az a SCOOTER! Namármost, ezen irománnyal a szerzőnek történetesen nem célja a melankóliába fordulás, így tehát ahogy mondani szokás inkább éljen hát az új király: aki Phil névre hallgat és az első külföldiként (osztrák) csatlakozott a csapathoz, a jövő ígéreteként kvázi egy generációval fiatalabb is társainál, korábbi meggyőző munkássága (egyénileg és amolyan "Scooter ifiként" egyaránt) pedig predesztinálja őt is a sikerre: azaz nincs más hátra mint előre!

2014

A már-már nyomasztóvá váló csendet (negatív rekordként bő másfél éven át nincs valódi új kiadvány) május végén sikerül megtörni: a Bigroom Blitz már a címében is elárulja hogy jó (vagy épp rossz) szokás szerint ismét az aktuális divathullámot próbálják meglovagolni, relatíve jó eredménnyel bár kis rosszindulattal ez akár részben a kiéheztetés számlájára is írható, és szintén az epés megjegyzések táborát erősítve megemlíthető még hogy sikerült egy sokadik szerzői jogi (Wiz Khalifa rap-szövegelését kölcsönözték) eredetű vitába is belefutni...

 

Szeptember végén...kettős megjelenés! Today címmel kislemez: ismét egy kommersz sláger újabb vendégvokállal (most épp a Vassy művésznevű görög származású ausztrál énekesnő ugrott fel az aktuális bandwagon -ra), ami átütőnek aligha nevezhető ámde korrekt alkotásnak tekinthető.

 

T5C - The Fifth Chapter! Nem elírás, valóban ez az Ötödik fejezet nyitóalbumának címsora, alighanem rég volt már ennyire kíváncsian figyelemmel kísért Scooter nagylemez megjelenés, amely a közel két évnyi várakozásért cserébe pozitív számokat hozott: a közel egy órás terjedelmű 17. stúdióalbumra éppen ugyanennyi szám került, és nem kevesebb mint Öt slágerhez köthető különböző önálló megjelenés is... audiótartalmát illetően nyilván nem lehet mindenki maradéktalanul elégedett, de az általános vélekedés szerint sikerült "elsőre" egy korrekten koncepcionált korongot kiadni kezeik közül, ám nyilvánvalóan a rajongó mindig egy jobb folytatásban is reménykedik azért!

 

Novemberben a semmiből bukkant elő egy videoklipp a Call The Police track -hez, amely modern-klasszikus Scooter hangzásvilágának köszönhetően a régi és új közönség szemében egyaránt nagy népszerűségnek örvendett, kislemezzé végül rendhagyó módon mégsem avanzsálódott.

 

A kis költői túlzással futószalagnak bélyegzett megjelenés-sorozat következő állomása a decemberi Cant Stop The Hardcore maxi lett, ami több szempontból (hang, videó, borító stb) is egy igazi üde színfoltnak tekinthető, év végi ajándéknak pedig ugyancsak alkalmatos (még akkor is ha hárdkórt max nyomokban tartalmaz).

2015

Az év elején hírtelen megint nagy lett a csönd, idővel pedig a korábban beharangozott (és valóban jó alapanyagnak bizonyuló) Radiate kislemezről is lemondhatott az egyszeri Scooter fan, hogy aztán kellemesen csalódva konstatálja az eseményeket: HP mellett újfent mikrofont ragadott Vassy is, az egész projekt pedig a többek között Jason Statham fémjelezte Spy című mozifilm promótálásába torkollott, bizonyítván hogy a médiacézárok szerint is mind a mai napig komoly tényezőnek számít még az iparban az S.C.O.O.T.E.R. !!! ; - )